Dr Kardos Albert

Dr Kardos Albert ( Récekeresztút (Szolnok- Doboka v.) 1861. december 26- Göttling an der Ybbs (Ausztria( 1945, január 9. )

Eredeti családneve: Katz, 1844-től Kardos. Elemi iskoláit és a gimnázium első két osztályát Hajdúszoboszlón végezte, a többi hat osztályt pedig a debreceni Református Kollégiumban. 1885-ben a pesti egyetemen szerzett magyar –latin szakos tanári diplomát és bölcsészdoktorátust. Doktori disszertációjának témája a XVI. Század magyar lírai költészete. 1887-től 1891-ig a szentesi gimnázium tanára, 1891-től 1921-ig a debreceni Állami Főreáliskola (később Fazekas Mihály Gimnázium) tanára, 1912-től igazgatója is.
Tanítványainak visszaemlékezései szerint nagy tudású, de a diákokkal jó kapcsolatot tartó, véleményükre, észrevételeikre odafigyelő tanáregyéniség volt. 1892-ben önképzőkört szervezett az iskolában, ennek diákelnöke az 1903-04-es tanévben Tóth Árpád volt. A költő mindig szeretettel gondolt vissza egykori magyartanárára, ezt bizonyítja a Kardos Albert-emlékkönyvbe írt „Köszönöm” című verse is (1927).
1985-től a debreceni kerületi tanári kör titkára, emellett évtizedekig az 1890-ben létrejött debreceni Csokonai Kör titkára is volt. Kardos László szavait idézve: „Pajzsos, dárdás, szerelmes, agg és örökifjú őrangyala volt városának”.
Viharos években volt intézményünk tanára, erre az időszakra esett az I. világháború, az összeomlás, a forradalmak és Trianon. Kardos Albert igazgatóként igyekezett a tanításhoz szükséges rendet és nyugalmat legalább az iskola falain belül megtartani.
Nyugdíjazása nem jelentett végleges nyugalomba vonulást: 1921-től az általa létrehozott, 1944-ig működő debreceni zsidó gimnázium első igazgatója 1929-ig. 1944-ben származása miatt Ausztriába deportálták, itt halt meg 1945 elején.
Tanár, nyelvész és irodalomtörténész volt. Tanári és tudósi tevékenységét két indíttatás határozta meg: a zsidó tradíciókhoz való hűség, melyet a szülői ház inspirált, valamint a magyar nyelv és irodalom szeretete, a Debreceni Kollégiumban töltött évek hatására. Rendszeres szervezője volt az Egyetemes Philologiai Közlönynek és a Magyar Nyelvőrnek.
Kardos Albert emlékét a 40-es évek végétől kezdve a 60-as évek végéig a Fazekas Mihály Gimnázium által szervezett, róla elnevezett iskolaközi irodalmi verseny őrizte, 1999 óta pedig a minden év őszén megrendezett Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó verseny, melynek fővédnöke a névadót még személyesen ismerő Szabó Magda írónő.
Jelentősebb munkái:

• A XVI század magyar lyrai költészete (doktori disszertáció),1883.
• Régi nyelv, népnyelv, irodalmi nyelv. – In: Magyar Nyelvőr, 1885.
• A magyar szépirodalom története. A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig, 1892.
• Magyar irodalomtörténeti életrajzok 1-2. kötet, 1913.
• Stíluskritika – In: Nyugat, 1935
• Csokonai barátja, Nagy Gábor, 1940.
• Csokonai ószövetségi látomása, 1943.
• Oláh Gábor és a Csokonai Kör, 1943.

Róla írott munkák:

• Kardos Albert- emlékkönyv, Debrecen 1927.
• A nyolcvanéves Kardos Albert, 1941
• Kardos Pál: Kardos Albert születésének 100. évfordulója alkalmából. It 1962.
• Nagy János: Kardos Albert nyelvművelő, stilisztikai munkássága – Nyr 1962.
• Kardos László: Kardos Albert – It 1970

Dr Feuermann László, az FMG tanára