- Hírek
- Információ
- Aktuális pályázatok
- A tanév rendje
- Változások a tanév rendjében
- Dokumentumok
- Rövid történet
- Két tanítási nyelvű tagozatok
- Felvételi
- Diákélet
- Hagyományok
- Internetes Fazekas-újság
- Tablók
- Tehetséggondozás
- Önkéntesség
- Érettségi 2011/2012
- Osztályok
- Munkaközösségek
- Tanárok
- Egykori tanárok - egykori diákok
- Fazekas Alapítvány
- Képtár
- Versenyeredmények
- Könyvtár
Dr. Katona Anna
kg, h, 2008-04-21 09:58
Katona Anna Borbála 1920.július 7-én született Debrecenben, s 2005. január 19-én hunyt el Amerikában. A két dátum között egy egész történelem játszódott le.
Középiskolai tanári végzettsége volt angol, német, francia,
olasz és orosz nyelvből.
Doktorátust szerzett angol irodalomból. Később kandidátusi fokozatot szerzett..
A református leánygimnáziumban, a Dóczy Gimnáziumban kezdett óraadóként
tanítani. A német megszállás után deportálták.
Betegség miatt a bécsi kórházba került. Az oroszok megjelenését
felszabadításként élte meg.
Haza kerülvén a debreceni klinikán gyógykezelték tovább.
Gyógyulása után 1945-1946-os tanévtől újra a Dóczyban tanított az államosításig.
Az iskola Kossuth Gimnáziumként működött tovább, ahol oroszt tanított. Hiába
értek el tanítványai országos eredményeket, előző életét, tevékenységét
felületesen ismerők klerikális személyiségnek tartották. Ezért kérte
áthelyezését a Fazekas Mihály Gimnáziumba.
Nekünk második osztálytól kezdve tanított oroszt és angolt.
Nem tudtuk jövetele eredetét, célját. Magánéletéről nem volt közlékeny. Nem
tudtuk milyen súlyos testi és lelki sebeket hordoz. Zökkenőmentesen vette át a
tanítást, nem nyilatkozott az elődökről. Nem éreztük, hogy lázadó, pedig lázadó
volt a szellem és a test rabsága ellen, nehezen tűrte a megaláztatást, a
korlátokat. Ő maga rendkívül érzékeny és együttérző ember volt Lenyűgöző
nyelvtudás, szerény egyéniség, szigorú és következetes igazságosság, mások
megbecsülése jellemezte. Tiszteletet ébresztett bennünk.
A tanár-diák viszony a munkában teljesedett ki. Tanulót nem szégyenített meg, de
a pozitív diszkriminációt alkalmazta. Enyhe mosollyal jelezte, ha díjazott
egy-egy jó feleletet, intelligens diákhumort.
Tanórái dinamikusak voltak. Egyaránt foglalkoztatta a gyengébb és tehetségesebb
tanulókat. Természetesen alkalmazta a differenciált óravezetést. Úgy
differenciált, hogy senkitől nem vett el, de többet adott.
Munkájának alapja az idegen nyelven történő kommunikáció fejlesztése volt. Hamar
feloldotta a beszédgátlásokat. Értékelte a tanulók megértési,
oda-visszafordítási és beszédkészségét. Ebből eredően a tanórán egy tanuló több
érdemjegyet is szerezhetett.
Közöttünk is voltak versenyre kiszemeltek, de a Rákosi Mátyás Országos
Tanulmányi Verseny a mi időnkben megszűnt.
Nem gyerekként kezelt bennünket. Feladatot adott, s megnézte mire jutottunk. A
jelentkező problémák megoldásában segített. Ezt úgy tette, hogy
megtiszteltetésnek vettük. Tőle lestük el jó néhányan a nyelvtanulás és
használat örömét Brilliáns szakmai tudását elegánsan és önzetlenül adta át
diákjainak.
Rövid ideig tanított bennünket, de hatása maradandónak bizonyult.
1956-ban hívták meg a Kossuth Lajos Tudományegyetemre az angol tanszékre.
Publikált, Amerikába, Angliába kapott ösztöndíjakat. Mégis, meg nem értőiben,
újra éledtek vele szemben a klerikális és „imperialista bérenc” averzív érzések.
1975-ben kapott amerikai ösztöndíjának meghosszabbítására sem kapott itthonról
engedélyt. Kinn maradt.
Figyelemre méltó eredményeket hagyott itthon, mint középiskolai tanár, mint
egyetemi oktató, mint tanszékvezető.
Idegenben vállalt nehéz időszak után vendégprofesszori állást kapott a dél-
karolinai Charleston Egyetemen.
Kiváló Professzor címet kapott, Kiváló Kutató ösztöndíjjal
tüntették ki. Kiemelkedő oktatói munka, számos könyv és tanulmány fémjelzi
tevékenységét. Több évig volt a Hungarian Studies in English szerkesztője. Sok
nemzetközi konferencián szerepelt.
1992-ben nyugdíjba vonult.
Angol nyelven írt könyvet Csokonai Vitéz Mihályról a „Nagy magyar írók” ott
megjelenő sorozatba. Akkor nyilatkozta, hogy ezzel a könyvvel kiírta magából a
honvágyat. Ez a honvágy leszűkült a több tízéves érettségi találkozón
megjelenésre, szülei sírjának meglátogatására, néhány kortárssal való
találkozásra.
Amerikai állampolgár lett, de azért belül megmaradt magyarnak.
Emlékező források:
Hajdú Bihari Napló melléklete 1991. június 29. /Bakó Endre interjú/
Hajdú Bihari Napló 2005. február 23. /Mary Pinckney megemlékezése/
Személyes élmények
Dr. Debreczeni Loránd - Dr. Szentjóbi Szabó Tibor
volt diákok
» A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | 1882 olvasás

