Schneider Mária

Schneider Mária életútja (1917. október 29. Debrecen)

Elemi iskoláit a Leány utcai iskolában végezte 1924-28 között.
Gimnáziumi tanulmányait a Dóczi Reformárus Leánygimnáziumban végezte 1928-36 között, ahol Szabó Magda, a híres írónő az osztálytársa volt.
Egyetemi tanulmányait 1936-40 között a Tisza István Tudományegyetem biológia tanári szakán végezte.

Első munkahelye 1940-ben Nyíregyházán a „Kálvineum” néven ismert református tanítóképző iskola volt, ahol csak rövid ideig tanított.

1941-ben Erdély visszacsatolásakor sok pedagógus ment az anyaországból Erdélybe tanítani, egy ilyen okból megüresedett állást elfoglalva Szarvason, a tanítóképző iskolában tanított 1941-44 között.

1944-ben a háború vége felé közeledve, amikor a keleti front elérte Gyula városát, a szarvasi iskolát felsőbb utasításra Budapestre költöztették, ami a személyes szándékaival nem egyezett. Ezért Szolnokon az iskolai csoportot elhagyva Debrecenbe utazott haza a szüleihez. Ekkor már Debrecen városa a nagy szőnyegbombázásokat követően romokban volt, de a családi házat és családját épségben találta.

1945-ben a háború befejeztével újra beindult az élet, átszervezték az oktatási rendszert is, így 1945-ben a Mester utcai általános iskolában kezdett tanítani, ahol rövid időt töltött. 1946-tól a Csapókerti általános iskolába került, ahol jó légkörben, több évig szívesen tanított. Itt volt tanártársa Üveges Petronella földrajz szakos tanárnő, akivel életre szóló barátságot kötött – és sok év multán a Fazekas Gimnáziumban ismét együtt tanítottak.

1949-52 között a debreceni tanítóképző iskolában tanított, ekkor már városszerte ismert, elhivatott kiváló pedagógus hírében állt. Ennek volt köszönhető, hogy 1952-ben meghívták a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárképző gyakorló iskolájába: a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumba biológiát tanítani, amely akkor a város legrangosabb középiskolájának számított. Itt tanított 1959-ig, amikor az 1956-os forradalom eseményeinek utólagos következményeként a Fazekas Gimnázium elvesztette gyakorló gimnáziumi rangját, és a tanári kart átszervezték. A Kossuth Gimnázium lett az Egyetem gyakorló gimnáziuma, és a Fazekas Gimnáziumból az igazgatót (Papp Imre) néhány eminens tanártársával (pl. Nagy János-magyar, Balogh Béla-földrajz, Veress Géza-történelem, Jodál Károly-kémia, Schneider Mária-biológia,…) együtt a Kossuth Gimnáziumba helyezték át.

1959-75 között a Kossuth Gyakorló Gimnáziumban tanított, és innen vonult nyugdíjba. 1972-ben a korhatár elérésekor kérte nyugdíjazását, de az Iskola és elöljárói kérésére még további három évig vállalta a tanítást, amit egész életében odaadó elhivatottsággal, kitűnő emberformáló pedagógusi képességgel és nagy szakértelemmel végzett.

Pályafutása alatt számtalan tanítványa került ki a keze alól, akik mind hálával és tisztelettel gondolnak vissza Rá. Nyugdíjasként is személyiségéből fakadóan fáradhatatlanul aktív, szelíden energikus ritmusban; a személyét körülvevő népszerűség és köztisztelet csendes örömével éli éveit. Ma is abban az ősi családi házban él, amelyben született, amelyet még dédnagyapja épített a Maróthy György utcában. Idős korát és törékeny fizikumát meghazudtoló szellemi frissességgel fogadja egykori tanítványai és ismerősei látogatását.

Debrecen 2007. szeptember 26.

A leírást készítette egykori tanítványa: Arany Sándor