Dr. Debreczeni Lóránd

Dr. Debreczeni Lóránd orvos professzor (1939.10.06. Debrecen)

Középiskola: Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium (Debrecen), 1953 – 1957

Gimnáziumi emlékek

Tanárainkról: kiváló tanáraink voltak, többen rangos egyetemi oktatóként (docens, professzor) fejezték be pályafutásukat. Személyes példájukkal, azaz óriási tudásukkal és fegyelmezett személyiségükkel hatottak. Tanáraimra szeretettel és tisztelettel emlékezem, különösen osztályfőnökünkre, Dr. Barla Gyulára.
Diáktársaimról: mi is afféle kis csibészek voltunk (pl. csatát vívtunk a tábla-mosó szivaccsal melyet “lövésenként” kb. kettő liter vízzel töltöttünk fel; megettük a másik uzsonnáját, stb.), de a légy zümmögését is hallani lehetett, ha tanáraink új tananyagot magyaráztak, vagy szóltak hozzánk. Sohasem kellett bennünket fegyelmezni; elég volt egy csöndes figyelmeztetés. Osztálytársaim (egy kivételével) főiskolai vagy egyetemi diplomások.
Az Alma Mater kitűnő közösségi szelleme, a problémák megoldásának keresése és a helytállás (pl. 1956) segítettek pályámon. A kamasz-kort alakító gimnáziumi éveim élményei határozták meg és segítettek alakítani pályafutásomat. Osztálytársaim – bár hosszabb rövidebb időt töltöttek munkával külföldön - valamennyien megmaradtak magyar állampolgárnak.

Orvosi diploma megszerzésének éve, helye: 1963 DOTE

Debreceni Orvostudományi Egyetem ÁOK

Szakképesítések:

"orvosi biométer" (1986)
"orvosi laboratóriumi diagnosztika" (1967)

Tudományos fokozatok:

egyetemi magántanár (1996)
az orvostudomány doktora (1990)
az orvostudomány kandidátusa (1977),

Fontosabb külföldi tanulmányutak:

1986: CVRI-UCSF San Francisco, California, visiting scientist
1971/72: MRC Cardiovascular Research Unit, Royal Postgraduate Medical School,
Hammersmith Hospital, London, Research fellow of the Royal Society

Kitüntetés: Pro Sanitate (2006)

Munkahelyei:

1992-: Fővárosi Önkormányzat Szt. Imre Kórház,
1115 Budapest, Tétényi út 12/16, Központi Laboratórium, ov. főorvos.
T= +36-1-464-8746, e-mail: loranddebreczeni@gmail.com

1975-1992: Országos Korányi TBC és Pulmonologiai Intézet, ov. főorvos

1964-1975: Semmelweis OTE II. sz. Belklinika Laboratóriuma, tudományos
főmunkatárs

Nyelvismeret:német, orosz: 1966 (középfokú), angol: 1965 (középfokú).

Hobbi: komoly zene, digitális jelfeldolgozás, külső/belső minőségellenőrzés.

OKTATÁS

Gyakorlatokat vezetése:

Semmelweis OTE Kórélettani Intézet: 1991- 1997,
Semmelweis OTE Kísérleti Kutató és II. sz. Élettani Intézet: 1972-90

Tantermi előadásokat: Semmelweis OTE Kísérleti Kutató és II. sz. Élettani Intézet: 1982-86 (Légzésélettani előadások).

Legfontosabb egyetemi jegyzet, tankönyv vagy monográfia:

1. Gyakorlati Laboratóriumi Medicina, Debreczeni Lóránd (szerk.), Therápia Kiadó, Budapest, 2002
2. A klinikai pathológiai laboratórium szervezése, a működés költségei és a minőség-ellenőrzés. Debreczeni LA, Pál Miklós. Kórélettani Gyakorlati Jegyzet. Szerk.: Szollár Lajos, XXVIII. fejezetet (Appendix), Budapest 1994. Semmelweis OTE Kórélettani Intézet.
3. A légutak tágasságának neurohumoralis szabályozása. Debreczeni LA. In: Kórélettan. Szerk.: Hársing L, Medicina, Budapest 1988. 450-7.
4. Vérkeringés-fiziológiai folyamatok analízise EMG 5500/2 típusú jelalak analizátorral. Debreczeni LA, Tóth A. Egyetemi továbbképző jegyzet. 1982. Semmelweis OTE Kísérleti Kutató és II. sz. Élettani Intézet.
5. Advances in Physiological Sciences, Vol. 10: Respiration. Proceedings of  the 28th International Congress of Physiological Sciences, Budapest 1980. Edts.: I Hutás, LA Debreczeni. Pergamon Press, Akademiai kiadó, Budapest 1981. pp. 666.

TUDOMÁNYOS MUNKA

1992-töl érdeklődési területe a laboratóriumi minőségbiztosítás, különös tekintettel az európai szabványok magyarországi alkalmazására valamint a kórházi (laboratóriumi) információs rendszerek.

1975-töl 1992-ig az Országos Korányi TBC és Pulmonologiai Intézet Kórélettani Osztályát vezette, ahol in vivo és in vitro módszerekkel tanulmányozta a hörgő neuro-humoralis szabályozását. 1981-85 között a "Bronchoconstrictor és bronchodilator prosztanoid receptorok (a bronchusrelaxatio szabályozásának vizsgálata ép és kóros körülmények között)", az 1986-90 valamint az 1990-92 éves ciklusban pedig "A hörgő simaizomtonus szabályozása (kísérletes és klinikai vizsgálatok obstruktiv tüdőbetegségekben)" című Eü. Szoc. Min. tárcaszintű kutatási témákat irányította.

1964-75 között a Semmelweis OTE II. sz. Belklinika Laboratóriumában "a perctérfogat és a nagyvérköri keringés regulációja", valamint "a reaktiv hyperaemia vizsgálata" című témák kutatási feladataiban vett részt.

Tudományos minősítései:

Kandidátusi értekezés:Új érterületek (terhes uterus; Guerin carcinoma) és a nagyvérköri keringés vizsgálata patkányokban. Budapest, 1976.

Nagydoktori értekezés: A tüdő "endocrin" funkciója: a tüdőartériák és légutak tágasságának szabályozása. Budapest, 1990.

Magyar nyelven megjelent közleményeinek száma: 52

Idegen nyelven megjelent közleményeinek száma: 84

Tudományos társaságok (tagja, vezetőségi tagja):

Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma (tag 2004-)
Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (vezetőség tagja: 2005-)
Magyar Élettani Társaság (vezetőség tagja: 1981-1990).

Tudományos folyóirat(ok) szerkesztőbizottsági tagság:

Medicina Thoracalis rovatvezető szerkesztő (1986-1992);
Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztőbizottság tagja (1990-1998).

Magyar Orvosi Kamara Budapest XI. és XXII. DélBUdai Szervezete:

elnök (2002-2007)
alelnök (1998-2002)

A KUTATÁSOK GYAKORLATI EREDMÉNYEI

Munkatársaival együtt

1. új módszereket dolgoztak ki melyek egyaránt alkalmasak légzési (kór)élettani kutatásokra és hasznosíthatók a pulmonológiai klinikumban. Az új gyógyszerek hatásának részletes tanulmányozását és a nemkívánatos mellékhatások felderítését segíthetik a kidolgozott módszerek;
2. állatkísérletes, human élettani és a klinikai vizsgálataik meggyőzően bizonyították, hogy a tüdő artériák és a légutak tágasságának szabályozásában a reflexes és a humoralis mechanizmusok mellett a tüdő "endocrin" funkciójának is jelentős szerepe van;
3. a hypothalamusra ható gyógyszerek nagyobb mértékben módosították az altatott spontán hypertoniás patkányok légzési mintázatát, mint a normotensiv állatokban: a fokozott centrális inspiratórikus aktivitás mellett a peripheriásan ható humorális ágensek is részt vesznek a spontán hypertoniás patkányok légzésének szabályozásában. Az eredmények részben magyarázhatják azt a klinikai megfigyelést, hogy elhízott hypertoniásokban gyakrabban fordulnak elő alvás alatt légzészavarok, mint az egészségesekben;
4. az akaratlagos köhögési hangok spektrális analyzise non-invasiv, jól reprodukálható módszer és így a gyakorlatban használható. Eredményeik alapján építhető olyan célkészülék, mely szűrésre és differenciál-diagnosztikai következtetésre is alkalmas lesz;
5. többféle módszertani megközelítéssel igazolták, hogy a sympathicus idegrendszer izgalma, a keringő catecholaminok mennyiségének növekedése csökkenti a myocardialis hyperaemiat. Ennek fontos gyakorlati konzekvenciája - egyébként jól ismert klinikai megfigyelés - hogy az erős munkavégzés, izgalmi állapot, stb. myocardialis infarctus kialakulását okozza;
6. a kórházi morbiditási vizsgálataik a társbetegségek relatív kockázatán alapuló kutatási programok megfogalmazását segíthetik.

Budapest, 2008. január 02.