Olimpiai válogató versenyen voltam

Idén áprilisban zajlott a válogatóverseny az informatikai olimpiákra, a CEOI, vagyis a Közép-Európai Informatikai Olimpiára, és az IOI, vagyis Nemzetközi Informatikai Olimpiára. Az elnevezés megtévesztõ lehet, a verseny teljes egészében a programozásról, algoritmizálásról szól. A válogatóversenynek több jellegzetessége is van, például hogy mindenki ugyanazt a feladatsort kapja, szigorúan a program által adott eredményeket pontozzák (sõt, a versenyzõk válogatását kizárólag az ott elért pontszám dönti el), valamint átfedés is lehet a két olimpiára készülõk között. A meghívás versenyeredmények (OKTV, Nemes Tihamér SZTTV, illetve elõzõ évi olimpiák) alapján történik. Érdekes, hogy idén a mezõny is erõsebb volt, és a feladatok is keményebbek voltak.

Volt szerencsém OKTV eredményem alapján mindkét válogató versenyben részt venni. A verseny kétnapos volt, és az ELTE TTK Informatikai Karán került megrendezésre, mint általában. A helyszín nyugodt, iroda-jellegû volt. Az elsõ nap két fordulójában 3-3 feladatot kellett megoldani, ezzel összesen 400 pont volt a szerezhetõ maximum. Ezt rendszerint senki sem éri el, de a nagyon profik 200-300 pontot, sõt még többet is gyûjtenek. Én a magam kb. 100 pontjával a középmezõnyben végeztem aznap, amely kicsit gyengének számít. A verseny fordulónként kieséses jellegû, így aznap matematikai esélyeim sem maradtak az IOI-ra való bejutásra, de a CEOI csapattagságért folyó küzdelmet tovább folytattam másnap, akkor nyolcadik helyezettként.

Egy nappal késõbb jött a harmadik forduló, két ötvenpontos feladattal. Sajnos, egy súlyos elnézés miatt programom nem mûködött helyesen a tesztesetek többségére, amiért is 103 pontom volt a forduló végén, bár a negyedik fordulóba így is továbbjutottam. A legvégsõ két ötvenpontos feladat az elõzõeknél könnyebbnek bizonyult, mindenki viszonylag sok pontot szerzett. 203 ponttal, 7. helyezettként nem kerültem az elsõ hat közé, akik tovább folytatták a versenyt a csapat négy kiadó helyéért. (Hogy ott mi történt, Adrián Patrik tudna róla mesélni).

Ennek ellenére büszke vagyok arra, amit elértem. Bár egy-egy feladatra lassúságom miatt túl sok idõt kellett szánnom, de három feladatot is maximális pontszámmal sikerült megoldanom, beleértve az utolsó kettõt a negyedik fordulóban, amellyel megdupláztam pontszámomat, és mindössze 8 ponttal csúsztam le a továbbjutásról. Jövõre már csak a nagy IOI-ra való bejutásért versenyezhetek a korom miatt, ha meghívnak a válogató versenyre, de eredményt elérni a jövõben minden esélyem megvan.

Debrecen, 2009. november

Éles András