ENIBE 2007 (március 30. – április 1.)

A spanyol kéttannyelvű iskolák országos találkozója (ENIBE) első alkalommal Pécsen került megrendezésre, 2003-ban. A résztvevők által nagyon várt esemény házigazdája ezúttal Budapest volt. A Károlyi Mihály Gimnázium tanárai és diákjai mindent megtettek, hogy a rendezvény a lehető legjobban sikerüljön. Az elmúlt évekhez képest számos változás történt, eltörölték például a legtöbb versenyt, és helyettük múzeumot kellett berendezni valamint filmvetítésekre került sor. De haladjunk időrendben.

Az egész akkor kezdődött, mikor iskolánk megkapta a versenykiírást. Amint mi lelkes diákok felfedeztük azt a Vendég-ben, elkezdtük tervezni, hogy miben is fogunk részt venni. Majd belevágtunk az előkészületekbe. (Természetesen a színházasok már hónapok óta próbáltak.)

A legnagyobb falatnak a civilizációs verseny ígérkezett (amiről később kiderült, hogy nem is verseny…) A témánk a XVII. század volt és a diákok jórésze (Bálint Susi, Barna Szabi, Bélteki Eszter, Biri Andi, Erdei Niki, Fábian Adél, Fábián Ági, Fazekas Bogi, Juhász Barbi, Kis Anna, Kocsel Nati, Mester Enikő, Pálóczi Andi, Radnai Susi, Ruskó Petra, Sándor Izabella, Sántha Judit, Schwarcz Bori, Szabó Luca, Szilágyi Petra, Tordai Gina, Virág Csilla) kedvet kapott, hogy megvalósítsa legmerészebb ötleteit Silvia vezetésével (csak néhány példa: az Escorial makettje 8,5 kg kockacukorból, ehető Don Quijote…). Sokan pedig más egyéb versenyekre készültek, mint például vers- és prózamondás, dal…

A rengeteg elvégzett munka után, amihez szerintem mindenki nagy kedvvel látott hozzá, elárkezett a nagy nap. Hajnal hatkor felszáltunk a buszra, meglehetősen álmosan. A három órás út alatt volt időnk aludni még egy kicsit (és lefényképezni Davidot miközben alszik), majd miután megérkeztünk, kihasználtuk a megnyitóig rendelkezésünkre álló időt, hogy berendezzük a civilizációs versenyre készített kiállítást.

Ezután kezdődött a megnyitó, ami minden ENIBE-n problémát jelent, hiszen semmi nem unalmasabb, mint egy unalmas beszéd. A pestiek az örök problémát úgy szándékoztak megoldani, hogy felkértek diákokat, tartsanak beszámolót madridi tanulmányi útjukról, a Ruta Quetzalról vagy hasonló témákról. Jómagamnak is volt szerencsém (inkább balszerencsém) részt venni a tervben, és megtapasztalni, hogy az kudarcba fulladt. Néhányan azonban kétség kívül élvezték a megnyitót, úgy mint a debreceni Czifra Ildikó és Nagy Zsuzsa, akik kitűnő tanulmányi eredményükért nagykövetségi ösztöndíjban részesültek (600 euro).

Miután egy újabb órát elvesztegettünk az életünkből, megkezdődött a múzeumlátogatás, melynek főszereplői minden kétséget kizáróan a korabeli ruhába öltözött idegenvezetőink, Petra és Szabi, voltak. Ezzel végezvén, átmentünk a KMO-ba hogy megtekintsük a színi előadásokat.

Az első darab a Bazsalikomot locsoló lány (La niña que regaba las albahacas) címet viselte. A budapesti diákok ezen előadása egyike azon két darabnak, amely Magyarországot fogja képviselni a bulgáriai színházfesztiválon április 14-21 között.

Ez után A Sárga Sziget (La Isla Amarilla) következett, szegedi diákok előadásában. Talán az est legjobban sikerült bemutatója volt a miskolci darab: Egy bábot szeretek (Te quiero, muñeca).

A Fazekas gimnázum tizedik évfolyamos tanulói által készített jelenet következett, amely elnyerte a zsűri különdíját (premio de Mejor Ambientación); címe: Egy valaha volt délután, mindegy, hogy mikor, bármelyik városban, egy akármilyen buszon (Una tarde cualquiera, a cualquier hora, en una cuidad cualquiera, en cualquier autobús). Zárásként a miskolciak által készített rövidfilmet nézhettük meg.

A vacsora után lehetőségunk nyílt megnézni a többiek által készített kiállításokat, valamint sor került az Activity versenyre, amelyen a különböző városok diákjai vegyes csapatokban vettek részt. Majd kezdetét vette a latin fiesta.

Mikor úgy kilenc óra körül megérkeztek a hullafáradt színészek és rendezők a próba után, és úgy döntöttünk, hogy nyugovóra térünk, még negyven percnyi metróút állt előttünk.

Másnap színházzal kezdtünk, és nem kisebb látványossággal, mint a debreceniek darabjával, ami szintén részt vesz a szófiai fesztiválon; címe: Odaát. Terrorvakáció (Al otro lado. Vacaciones sobre el terror), írta és rendezte: . Minden kétséget kizáróan ez volt az ENIBE legszínvonalasabb előadása. A színészek: Takács Zsófia, Palotai Zoltán, Pástyán József, Kozma Csaba, Nagy Ildikó, Fazekas Boglárka, Nagy Krisztián és Győrfi Nóra.

Ez után két pécsi darab következett: A gazdag kereskedő szolgája (El criado del rico mercader) és Tündértelen mese (Cuento sin Hadas).

Visszamentünk a Károlyiba, majd ebéd után kezdetét vették a különböző versenyek – mindegyik egy időben –: élőbeszéd (conversación), szókincs (vocabulario), vita (debate) vers, próza és egyéb). Természetesen a debreceni diákok mindenben részt vettek, és nem kevés sikerrel.

Ezután a kimerítő délután után, ami kettőtöl hatig tartott, elmentünk vacsorázni, majd fél nyolckor kezdetét vették a filmvetítések: Volver, Mar adentro, Te doy mis ojos, Alatriste és Juana la loca. Majd visszamentünk a szállásra.

Az utolsó nap fő programja a bolondos vetélkedő volt (Cachondeo), ahol a csapatoknak különböző mókás feladatokat kellett megoldaniuk, amelyeknek néhány kivétellel (például Petőfi Anyám tyúkja című versének spanyolba való átültetése) nem volt sok közük a spanyol nyelvhez.

Tizenegy órakor már csak a díjátadás várt ránk. Mielőtt ez kezdetét vette volna, megtekintettük a kecskemétiek által előadott Monty Piton jelenetet. Aztán bele a közepébe. Fazekas Boglárka (11.b) első helyezett lett meseírás kategóriában (minicuentos) – csakúgy mint az előző évben – és az oklevél mellé ajándékként egy Don Quijote könyvet kapott – csakúgy mint előző évben! Azonban úgy tűnik, hogy ez a véletlen elősegítette egy újabb mestermű megszületését: egy képeregény, melyben a két példány egymásba szeret, és a párkapcsolatból rövidített olvasmányok születnek. De nem akarom ez egész történetet elmesélni.

A meglehetősen jó kezdés után folytatódott a tapsvihar, hiszen Debrecen mint mindig most is kitett magáért. Íme a díjak:
  • Próza: Fazekas Boglárka 11.b (harmadik helyezés)
  • Vita: Kis Anna 13.f (első helyezés)
  • Élőbeszéd (9. évfolyam ): Duzs Tímea, Gaál Zoltán (harmadik helyezés)
  • Élőbeszéd (10. évfolyam): Szabó Luca (első helyezés)
  • Élőbeszéd (11. évfolyam): Virág Csilla (második helyezés); Szilágyi Petra (első helyezés)
  • Szókincs: a Duzs Tímea, Grósz Renáta, Nyakas Erzsébet által alkotott csapat (harmadik helyezés); a Papp Fruzsina, Gaál Zoltán, Varga Lajos által alkotott csapat (második helyezés)
Mindezek után természetesen nagyon elégedetten szálltunk fel a buszra.

A hazaút alatt sem unatkoztunk. Azon társaink szórakoztattak minket, akik valamilyen prózával, verssel vagy dallal mérettették meg magukat. És ekkor mosolyogva és vidáman beszélgetve, mikor már mindössze alig két óra volt hátra, rádöbbentünk, hogy a három nap egy szempillantás alatt eltelt.

Ez lenne hát, röviden összefoglalva a 2007-es ENIBE. Nyilván mindenki hozzátehetné a saját tapasztalatait, így bővítve a történetet, én azonban már csak köszönetet mondok tanárainknak (Kiss Zsófia, Módos Andrea, Silvia Riesgo, Estrella Renedo, David Linares és Szegediné Kemecsei Éva) az elmúlt évek munkájáért és a türelmükért, amit tanusítottak miközben megosztották velünk tudásukat, valamint gratulálok minden diáktársamnak, aki részt vállalt abban, hogy ez az egész úgy sikerüljön, ahogy sikerült.

Kiss Anna (13.F)